Úticélunk a bájos Krk-sziget és Punat városa
2015. június 17. írta: Travelguide.Betti

Úticélunk a bájos Krk-sziget és Punat városa

Kislányunk idén fogja betölteni a második évét, ezért úgy határoztunk, hogy most már elég nagy ahhoz, hogy nekivágjunk az első közös tengerparti nyaralásunknak. Mivel mindenképpen autóval szerettünk volna menni, és így a legegyszerűbb Horvátországba eljutni, ezért utunk odavezetett. A Krk-szigeten már korábban is voltunk, búvárkodás céljából, ezért most is azt választottuk. Előnye, hogy végig autópályán lehet menni, így 5-6 óra alatt meg is érkezik az ember. Persze, ezt egy kétéves nem így gondolja, de erről majd később. Előbb essen pár szó, magáról a szigetről.dscn1572.JPGA Krk-sziget, a Magyarországhoz legközelebb lévő mediterrán sziget, amiről sokáig úgy tudták, hogy az Adria legnagyobb szigete, de a folyamatos tengerszint változások miatt, már egyforma méretű a Cres-szigettel. Éghajlata enyhe mediterrán, a Napfény szigetének is nevezik, mert évente kb. 2500 órán keresztül süt itt a Nap. (Nekünk természetesen nem nagyon akart sütni…) Egyébként a szigetet komppal, és hídon keresztül is meg lehet közelíteni. A Titov híd a világ egyik legnagyobb betonhídja, az átjutásért 30 kunát kell fizetni. A sziget fővárosa Krk város, ami a mai napig őrzi középkorias jellegét, és itt található a Frangepánok vára. A többi település is számtalan érdekességet, és látnivalót biztosít, mi Punaton szálltunk meg, ami Krk után a második legnagyobb városka. Punat óvárosi része híres a keskeny utcáiról, valamint az öreg kőházairól. A város szélén még vizisípálya is van kialakítva. Strandjai között akad sziklás, apró kavicsos, és betonos is.sany0078.JPGPár évvel ezelőtt jártunk Silon is, ami egy picike város, inkább a nyugodt kikapcsolódásra vágyóknak ajánlanám, akik nem kedvelik a nyüzsgést. Egyébként itt homokos tengerpart is van. Ami minket idevonzott, az nem más, mint a Silo partjaitól nem messze elsüllyedt hajó, a Peltastis roncs, amely búváraink egyik közkedvelt merülőhelye. A görög hajó 1968-ban egy viharban süllyedt el. A helyi babona szerint a kapitány szelleme a mai napig a hajón tartózkodik.dscn1867.JPGIdén persze szó sem lehetett búvárkodásról, csak pihenni szerettünk volna, már amennyire egy kétéves gyerkőc mellett ez megvalósítható…

Hajnalban indultunk, remélve, hogy gyermekünk majd nagyon álmos lesz, és a fél utat végigalussza, mert persze autózni azt nem szeret. A fél útból lett kétszer háromnegyed óra. Viszont csak háromszor álltunk meg nyújtózkodni, na meg csúszdázni. Szerintem csak azért építenek játszóteret az útszéli benzinkutak mellé, hogy stresszeljék a szülőket, mert tuti alig lehet majd a gyereket elvonszolni onnan… Egyébként viszonylag csendes utunk volt, néha egy kis hisztivel. Pedig készültünk ám, mesét olvastunk menet közben, képeket nézegettünk, és gyűjtöttünk pár száz gyerekdalt is, amiből csak hármat engedett hallgatni az én tündéri kislányom. Azóta is a Bóbita, a Vuk, és az Egyszer egy királyfi zsong a fejemben…dscn1812.JPGKora délután érkeztünk, de nem tudtuk egyből elfoglalni a szállásunkat, mert a kisasszony meglátta a játszóteret… Szerencsére elég fáradt volt ahhoz, hogy hamar megunja, így birtokba vehettük az apartmanunkat. Panaszunk nem lehetett rá, nagyon szép tiszta volt, mindennel felszerelt, tökéletes egy kisgyerekes nyaraláshoz. Mivel eléggé a város „tetején” kaptunk szállást, így a teraszról csodálatos kilátásunk nyílt a Punattal szemben elhelyezkedő Kosljun-szigetre. Ennek érdekessége, hogy semmi más nincsen az aprócska szigeten, csupán egy kolostor.

Miután kipakoltuk a holminkat, elmentünk sétálni, megkerestük a legjobb strandrészt, az aprókavicsosat. Itt kislányunk belegyalogolhat a vízbe, ameddig szeretne, nem kell lépcsőn bemenni a tengerbe, hogy egyből nyakig elsüllyedjünk. Természetesen ez a partszakasz volt a legmesszebb az apartmanunktól (kb. 2,5 km-re), és útba esett a játszótér is, így minden nap - amikor az időjárás engedte -, közel másfél órás program volt eljutni oda. Elég viccesen nézhettünk ki, mert több heti ellátmánnyal felszerelkezve indultunk általában strandolni. Vittük a babakocsit, hogy abba pakoljuk a táskát, váltóruhát, két nagy fürdőlepedőt, fejenként egy törölközőt, a gyereknek ételt, ásványvizet, úszógumit, karószút, homokozó-játékokat, két napernyőt, úszócipőket a sünik és sziklák ellen, illetve a kismotort, ha a gyerek két keréken kívánna közlekedni. Ezen kívül apuka hátára volt kötve a polip formájú gumimatrac, a leányzó pedig általában apuci nyakában érkezett a vízpartra.sany0077.JPGA tenger nagyon szép tiszta, bár a víz kissé hűvös volt. Igaz, csemeténket ez nem zavarta, felhőtlenül pancsolt és rohangált a vízben. Cipő nélkül, mert „nem szúj”.

Vacsoránkat általában valamelyik étteremben fogyasztottuk el, az árak szinte ugyanazok mindenhol, és a minőségre sem lehet panasz. Valamint, ami gyerekkel nagyon fontos, nem kellett órákat várni az ételekre, hamar kihoztak minden alkalommal mindent, és nagyon udvariasak voltak a felszolgálók, általában még valamilyen kis ajándékot is kaptunk, egy nyalókát, vagy labdát, aminek a kisasszony nagyon tudott örülni. Egyébként őhercegnősége minden vacsorára grillezett tintahalat kért, míg a közelünkben ülő többi gyerkőc sült krumplit evett sült krumplival. Néztek is nagyot a pincérek.

Az időjárással akadtak problémáink, mert minden második napon esett az eső. Így két nappal hamarabb haza is jöttünk, mert miután megnéztünk pár látnivalót (amit esőben és gyerekkel is lehet), a szobában való tartózkodás nyüglődésbe csapott át.dscn1740.JPGA harmadik reggelen úgy döntöttük, hogy felhők ide vagy oda, mi elmegyünk Baskara, megnézzük azt a híres strandot, ott töltjük a délelőttöt, majd csak kisüt a Nap… Baskáról még tudni kell, azon kívül, hogy itt található Horvátország egyik legnagyobb és legszebb strandja, hogy itt lelték meg a baskai kőtáblát, amely a horvát nyelv legrégebbi írásos emléke. Miután megérkeztünk, fél órát ültünk az autóban a szakadó esőben, majd útirányt változtattunk.

Következő célpontunk a Biserujka-barlang lett, ami persze teljesen a sziget másik végében található. A barlanghoz is fűződik legenda, mely szerint egy rabló kincsei találhatók benne, de erre még idáig senki sem lelt rá. Odalenn mindig 10-13 fok van, és állandóan 80% körüli a páratartalom. A barlang mindössze 110 méter hosszú. Kislányunk először enyhe frászt kapott, bevetette magát apuka karjaiba, majd nem akart kijönni, mert nagyon tetszett neki, hogy minden hideg és nedves. Estére elállt az eső, és tudtunk menni a játszótérre.

A többi napsütéses, vagy felhős, ám eső nélküli napot a vízparton töltöttük, hiszen mégis csak azért jöttünk ide, hogy élvezzük a tengert.

Összességében nagyon jó „első” nyaralás volt, mindhárman remekül éreztük magunkat, kislányom azóta is emlegeti. Punat ideális választás volt, mert nem túl csendes, de nem is túl nyüzsgő.

Költségek: a szállás változó, attól függően, hogy hotelba vagy apartmanba megy az ember, de az útiköltséggel számolni kell mindenképpen: benzinköltség, autópálya matrica, horvát úthasználati díjak

A látnivalók szempontjából egy hetet minimum el kell itt tölteni.

Kötelező megnézni a punati kikötőt, mi minden nap végigsétáltunk mellette, annyira szép.

Tipp: nyaralás előtt érdemes tájékozódni az időjárásról

A cikkben szereplő összes tartalom (szöveg és képek) szerzői jogi védelem alatt áll, melyek engedély nélküli publikálása, felhasználása tilos és jogsértő.

Élményeiteket, kalandjaitokat, fotóitokat megoszthatjátok velünk (és mindenkivel)! Beszámolóitokat a travelguide.hungary@gmail.com email címre várjuk.

Ha tetszett a cikk, kövess minket a Facebookon is!

A bejegyzés trackback címe:

https://travelguidehungary.blog.hu/api/trackback/id/tr167047517