A belga főváros soha nem vonzott különösebben. Hogy mégis eltöltöttem ott három napot március elején, az a szemtelenül olcsó repülőjegynek és az összes európai főváros meglátogatását célul kitűző tervemnek volt köszönhető. Brüsszel nem került közelebb a szívemhez az út végére, de Belgium igen!

Egyáltalán nem terveztem utazást, amikor véletlenül rábukkantam a Wizz Air 2.980 Forintos jegyeire. Mivel ennél olcsóbb jegyárakat talán csak egyszer láttam náluk, a lehetőség túl csábító volt ahhoz, hogy kihagyjam. Az utazás összesen 20.000 Forintba került kettőnknek (poggyásszal együtt), amit egy korábban kapott ajándékkuponnal fizettem ki, így tulajdonképpen ingyen volt. Ehhez persze hozzáadódott majdnem még egyszer ennyi, mert a Charleroi reptér távol van Brüsszeltől, a transzfer pedig (a filléres repülőjegy árának fényében) nagyon drága. Más megoldás gyakorlatilag nem kínálkozik, mint egy busztársaság 14 Eurós jegyei, amik a helyszínen még 3 Euróval drágábbak, így a legegyszerűbb gyorsan megvenni a neten és mielőbb túltenni magunkat rajta, mert kétségtelenül ez a kirándulás legbosszantóbb 28 Eurója. Létezik egyébként egy városi legenda a társaság 5 Eurós jegyeiről, melyeket bizonyos időszakokban/időpontokban kínálnak, de a miénk nem az az időszak volt, szerintem erre nem érdemes számítani.

További előnye volt az útnak, hogy a repülő szombaton kora reggel indult, hétfőn pedig késő este jött vissza, így három teljes napunk volt a nézelődésre, de csak két éjszakára kellett szállást foglalnunk. A szálloda egyébként frekventált helyen, a Grand Place közelében volt, szuper francia reggelivel és kedves, belga személyzettel. Utóbbit azért említem meg, mert a multikulturális Brüsszelben ez önmagában is meglepő tény.

Kultúrák olvasztótégelyében

Noha Brüsszel jelentős németalföldi kereskedőváros volt, Belgium fővárosa csak az ország 1830-as függetlenedésekor lett. A 20. században is inkább ipari, mint kulturális központnak számított, ami erősen meglátszik a város arculatán. Korabeli építészetén felfedezhető a spanyol és francia hatás, az újabb beruházások viszont főleg a közigazgatási negyedek modern tömbépületeire koncentrálódnak. Így a főtér környékét leszámítva nincs a városnak egy olyan egységes arculata, ami maradandó lehetne az idelátogató számára, a belgák büszkeségének számító Atomium pedig csak 60 éve áll a Heysel Parkban.

Mivel a város már nem csupán Belgium, hanem az Európai Unió központja is, a pozíció valódi kulturális sokszínűséget, vagy inkább kusza összevisszaságot eredményez. Az amúgy is megosztott országon belül Brüsszel és környéke hivatalosan is kétnyelvű régió, rendkívül kevert népességgel. A feketék már sokkal inkább belgáknak vallják magukat, de a rengeteg muszlim – akik valódi, új generációs bevándorlók – külön kis közösségekben élve meg sem próbálnak integrálódni a társadalomba.

Brüsszelre egy nap is elég?

Mindezek fényében maximum abban a reményben indulhattam útnak, hogy bárkitől is, de végre francia szót hallok (nem voltam még francia nyelvterületen) és ha túl vagyunk a kötelezőkön, ehetünk egy jó gofrit, vagy egy adag sült krumplit. A sétát a város főterén kezdtük, amely turista szempontból Brüsszel legfrekventáltabb része. A világörökség részét képező Grand Place ad otthont az egyes céhek épületeinek és a 15. században épült, gótikus stílusú városházának, melynek tornyából csodás kilátás nyílik a városra. Szombat lévén szobor emberek és virágárusok foglalták el a tér nagy részét, ami egyben a brüsszeli virágkarnevál helyszíne is.

A számomra érthetetlen népszerűségnek örvendő Manneken Pis, azaz a Pisilő kisfiú szobra egy kicsi és jelentéktelen beugróban található, nem messze a főtértől. A 400 éves, saját ruhatárral rendelkező, 58 cm-es műalkotás (melynek eredetije ráadásul eltört) valamiért a belgák kedvence, így a turistákat is rákényszerítik, hogy rajongjanak érte. Az útikönyv szerint mindig tömegek tolonganak körülötte – ez most szerencsére elmaradt, bár túl sok időt egyébként sem pocsékoltunk volna rá.

Pisilő kisfiús selfie helyett inkább elmetróztunk Brüsszel másik jelképéhez, a már sokkal grandiózusabb, 102 méter magas Atomiumhoz. Az 1958-as világkiállításra készült építmény a vas kristályszerkezetét ábrázolja 165 milliárdszoros nagyításban. Az itthonról unalmasnak tűnő program a valóságban kellemes csalódást okozott, legfőképpen az eredeti hangulatú kiállításnak köszönhetően. Tömegre nem kell számítani, mert annak ellenére, hogy a 11 Eurós belépő az egész komplexumra vonatkozik, a legtöbben csak sietve beállnak a lift előtti sorba, hogy aztán pár percen át bámulják az amúgy nem túl megnyerő panorámát a piszkos üvegen át, majd azzal a lendülettel távoznak is. Kombinált jeggyel egyébként meg lehet nézni az Atomium mellett található Mini Európát is, ahol 80 európai város látványosságainak kicsinyített másai találhatóak.

Brüsszelben járva akad még egy kötelező program, ami nem más, mint az Európai Parlament megtekintése. A képviselőház köré időközben egy kisebb városrész is épült, amely rendkívül modern ugyan, de cserébe egyáltalán nem szép. A belgák persze a Parlamentet is megpróbálják érdekessé tenni a turisták számára egy exkluzív látogatóközponttal és akár szabad bejárással a plenáris ülésekre.

3 óra a csokoládé mennyországban

A belga gasztronómiát tekintve a skála nem túl széles, az ízek mégis nagyon meghatározóak; gofri, sült krumpli, csokoládé és sör a nemzeti „étel”. A gofri vagy waffel tökéjre fejlesztett változatát már 2 Euróért megkóstolhatjuk az utcai árusoknál, de a tejszínhabos, nutellás-epres és egyéb variációk többnyire 5 Eurónál kezdődnek. Hasonló a helyzet a sült krumplival is, amit háromszögletű papírtasakban nyomnak az ember kezébe, hogy aztán séta közben elmajszolhassa. Ennek az alapvető fogásnak a belga változata vastagabb, mint az itthon megszokott, és általában ketchuppal, majonézzel vagy más szószokkal árulják – 3.50 Euróért. Valljuk be őszintén, szemfényvesztés az egész, az íze cseppet sem különleges.Ha már unikum, akkor inkább a belga sör, amely világ szinten is az elitbe tartozik. A franciákkal összehasonlítva itt sokkal több a helyi sörfőző üzem, ahol – talán nem túlzás azt állítani, hogy – a kontinens legjobb söreit főzik. Nincs értelme egy-egy márkát kiemelni, hiszen minden üzem kiváló minőségű sört készít, és a napjainkban divatos kézműves sörök is nagy népszerűségnek örvendenek.

Számomra a belga gasztronómia csúcsán egyértelműen a csokoládé áll. A főtér közelében számos nagy múltú cég nyitott üzletet, jókora kirakataik pedig tele vannak bonbonokkal, hatalmas csoki Manneken Pisekkel, trüffeles dobozokkal – és így húsvét táján csoki nyulakkal és tojásokkal. A választék óriási és persze kóstolni is lehet, kedvencem a mascarpones mandula drazsé és a mogyorós-pisztáciás bonbon volt. Az árak kissé borsosak, főleg a kimérve kapható különlegességek drágák, de azért meg lehet kaparintani például egy 6 dobozos trüffel válogatást 10 Euróért is. Jó három órát töltöttünk el ebben a csokoládé mennyországban, ahol tulajdonképpen csak kóstolgatással jól lehet lakni.

Gent, egy darabka középkor

Mivel a belvárost hamar bejártuk és egyébként is szerettük volna megnézni az igazi Belgiumot, úgy döntöttünk teszünk egy kirándulást vidékre. A verőfényes vasárnapot a Bruges mellett kevésbé népszerű, de legalább annyira szép Gentben töltöttük, ahova a hétvégi 50%-os kedvezményt kihasználva mindössze 10 Euróba került egy retúr vonatjegy.

Gent óvárosát, ezt a darabka középkort a legegyszerűbb biciklivel felfedezni, amire bárkinek lehetősége nyílik, hiszen több száz halomba gyűjtött bringa várja alkalmi tulajdonosát a vonat állomáson és az utcasarkokon.

A középkor egyik legnagyobb, leggazdagabb kereskedővárosa a Schelde és a Leie folyó torkolatánál fekszik, a várost átszelő csatornákon akár hajókázni is lehet (7 Euróba kerül és kb. 40 perces programot jelent). Érdemes kipróbálni! Gent legfőbb nevezetessége azonban nem ez, hanem Hubert és Jan van Eyck világhírű, fára festett műremeke, a genti szárnyas oltár. A 15. századi flandriai táblakép-festészet mesterműve a Szent Bávó katedrálisban található, amely mellett egy ígéretesnek tűnő fotótéma kedvéért angolosan elhaladtunk, és csak később, a sétánk végén találtunk rá újra. Rövid nézelődés után bementünk az információs irodába, ahol határozottan rámutattam a kép restaurálását ábrázoló füzetre, hogy mi bizony ezt keressük. A pultban álló hölgy egy félreeső templomhoz irányított minket, ahol miután nyugtáztam, hogy a turistákat nem érdekli a művészet, megtekintettük az oltárról szóló kiállítást anélkül, hogy egy lélekkel is találkoztunk volna. Azt tudtam, hogy a képet folyamatosan restaurálják, így mindig csak 2/3 része látható, de a kiállító teremben egyetlen elemét sem találtuk. Amikor megkérdeztem hol van kép, mosolyogva visszatereltek minket a katedrálishoz, ahol már jóval komolyabb volt az érdeklődés. Az oltárkép 4 Euróért tekinthető meg, melyhez audio guide is jár, sőt le is lehet ülni az élmény idejére.

Gent jellegzetes háztetőivel, macskaköves utcáival és gótikus stílusú templomaival maga a történelem, sokkal inkább „belga város”, mint Brüsszel. Egy belgiumi kirándulás során semmiképp sem szabad kihagyni a flamand régió valamely városát; ha nem Gentet, akkor Bruges-t vagy Antwerpent kötelező megnézni!

Mi a jó mégis Brüsszelben?

Először is az, hogy Milánóhoz hasonlóan Brüsszel-Charleroi is egyfajta tranzit reptér, ahova szinte mindig olcsó a repülőjegy, és ahonnan sok más városba lehet tovább utazni. A nemzetközi repülőtér megnyitásával Charleroi háttérbe szorult ugyan, de a fapados társaságok kihasználták ezt a rést, így a Brüsszeltől mintegy 60 km-re található reptér az olcsó járatok bázisa lett. Érdemes tehát nézelődni, és ugródeszkának tekinteni Brüsszelt más desztinációk felé.

Ha pedig már ott vagyunk, akár egy nap is elég ahhoz, hogy megnézzük a legfontosabb látnivalókat. A város fő nevezetességei nagyjából egy helyre koncentrálódnak, amiket egy séta keretében fedezhetünk fel, az Atomiumot és az EU Parlamentet pedig metróval bárhonnan könnyedén megközelíthetjük. Ha egy kicsit több időnk van, mondjuk 5 nap, jó eséllyel az egész országot bejárhatjuk, hiszen a távolságok kicsik, a vonatközlekedés kiváló, ráadásként pedig a hétvégi jegyek kedvezményes árúak.

Brüsszel nem okozott csalódást, hiszen nem is voltak valódi elvárásaim vele szemben. Egy hétvégi kikapcsolódáshoz tökéletes választás, főleg annak, akinek az utazás önmagában is élményt jelent. Ha pedig egy kicsit hajlandó az ember körbenézni, a vidék sokkal többet mutat meg ebből a kis országból, mint amennyit Brüsszel láttat belőle.

Költségvetés: Repülőjegy 20 ezer Ft (Oda-vissza 2 főnek feladott poggyásszal) – nem csak szerencsénk volt, az év bármely szakában kifogható hasonló ár. Transzfer 17 ezer Ft (Oda-vissza 2 főnek) Szállás 2 éjszakára 38 ezer Ft 2 főnek.

Zsebpénz: 30 ezer Ft

A látnivalókra szánt minimum napok száma: 1.

Kötelező: Grand Place, Atomium.

Extra tipp: Kirándulás Bruges-be és Gentbe.

A cikkben szereplő összes tartalom (szöveg és képek) szerzői jogi védelem alatt áll, melyek engedély nélküli publikálása, felhasználása tilos és jogsértő.

Élményeiteket, kalandjaitokat, fotóitokat megoszthatjátok velünk (és mindenkivel)! Beszámolóitokat a travelguide.hungary@gmail.com email címre várjuk.

Ha tetszett a cikk, kövess minket a Facebookon is!