For English please scroll down
A hosszú téli hónapok során gyakran gondoltam rá, hogy milyen jó lenne egy kicsit elutazni valahová, megszakítani ezt a szürkeséget. Szerencsénkre február elején adódott egy lehetőség, aminek köszönhetően néhány napot eltölthettünk Németországban.
Egyik ismerősünk elutazott, így az ottani háza üressé vált pár hétre, szóval a kis családommal birtokba vettük hebertsfeldeni birodalmát egy kis időre. Az osztrák határhoz közel található a település, ezért röpke hat órás autózással már meg is érkeztünk. Két és fél éves kislányom igazán jól viselte az utazást, semmi hiszti, csak vég nélküli beszéd, amitől a hallgatóság jobban elfáradt, mint ő. Szerencsére megállni sem kellett sokszor, csak kétszer, hogy kicsit kinyújtóztassuk magunkat. Hiszen, ha a nagyszerű túrababakocsi elfoglalja az egész csomagtartót, a csomagok bekerülnek az utastérbe, mi meg a csomagok tetejére…
Mivel nem volt sok időnk, és kisgyerekkel voltunk, ezért nem terveztünk nagy városnézéseket, múzeumlátogatásokat, de néhány helyre így is eljutottunk. A szállásunk Hebertsefeldenben, Algyő testvérvárosában volt. A két település diákjai gyakran ellátogatnak egymás városába, ezzel fenntartva a testvérvárosi kapcsolatot. Hebertsfelden egyébként egy kicsi, de gyönyörű település. Csodálatos mezők, dombok és erdőség veszi körül, amely így, hóval borítottan lélegzetelállító látványt nyújtott. Szerencsére kétszer is el tudtunk menni kirándulni az erdőbe, és egyszer a városban is volt lehetőségünk csatangolni. Kislányom kipróbálhatta, hogy milyen jó dolog is a szánkózás, hiszen itthon nem nagyon volt hó, bár őt inkább a szánkó húzása fogta meg. Élmény volt az őzek, szarvasok nyulak lábnyomait követve bandukolni a tisztáson, sőt néha egy-egy őz is felbukkant.
Egyik nap ellátogattunk a nagyon közeli Eggenfeldenbe, ami szintén egy magyar település, Balatonalmádi testvérvárosa. Eggenfeldenben elvarázsoltak a színes házak, a dombtetőn épült templom, a szűk utcák. Igazán mesés városka. Hatalmas bevásárlóparkja pedig kiváló lehetőséget nyújt a pénzköltésre…
Az utolsó előtti napon kislányuknak megígértük, hogy ellátogatunk Münchenbe, az állatkertbe. Így mínusz 5fok ide vagy oda, mi mentünk. Két és fél órás csavargással be is jártuk az egészet. Noncsi összefoglalója szerint a zsiráf és az orrszarvú büdös volt, az oroszlán hatalmas, a jegesmedvének hintázott a husija (fel volt lógatva), a fókák kiabáltak és fröcsköltek, a szurikáták pedig elszaladtak. Nagyon jó volt, és, mint utólag kiderült, egyikünk sem járt korábban télen állatkertben. A Tierpark Hellabrunn 1911-ben nyitotta meg kapuit, ez volt az első olyan állatkert, ahol rácsok helyett szintkülönbséggel és vizesárkokkal választották el az állatokat az emberektől. 1970-ben esett át nagyszabású felújításon. Az állatkert főbejárata az Isar folyó partján található, a Thalkirchner Brücke, a szerelmesek hídjának lábánál. Mivel a gyerkőc kidőlt, így Münchenből csak ennyit láttunk, de nem baj, majd legközelebb megnézzük az Olimpiai Parkot, a Marienplatzot, a múzeumokat, és a kastélyokat is.
Utolsó napunkon még elautókáztunk egy Hebertsfeldenhez szintén közeli településre, Tannba, ahol ismerősöket látogattunk meg.
A hazaút már kevésbé volt zökkenőmentes: sűrűn szakadó hó, kicsúszott autók, letakarítatlan autópályák, de csak egyszer kellett megállnunk.
Költségek szempontjából az út nem volt vészes, mert Németországban nem kell autópályadíjat fizetni, így csak a magyar és az osztrák szakaszra kell matricát venni, illetve az üzemanyaggal kell számolni. A szállásért szerencsénkre nem kellett fizetnünk. Összességében ez egy igazi téli kirándulós, kikapcsolódós, pihenős kiruccanás volt. Remélem máskor is meg tudjuk majd ismételni, megnézném ezt a szépséges vidéket nyáron is...
A cikkben szereplő összes tartalom (szöveg és képek) szerzői jogi védelem alatt áll, melyek engedély nélküli publikálása, felhasználása tilos és jogsértő.
Élményeiteket, kalandjaitokat, fotóitokat megoszthatjátok velünk (és mindenkivel)! Beszámolóitokat a travelguide.hungary@gmail.com email címre várjuk.
Ha tetszett a cikk, kövess minket a Facebookon is!
***
During the long winter months I’ve always wanted to travel somewhere to take a rest. Luckily in this February we managed to escape and spend some days in Germany. One of our friends left his house for a week and we were invited to take a rest there and look after the house.
The town of Hebertsfelden is near to the Austrian border, so we reached it in only six hours by car. My two and a half year old daughter was really good girl, as she didn’t cry at all during the long journey. Hebertsefelden is a nice and small settlement, surrounded by forests, hills and fields, which was more charming covered by snow. We took a long hike twice in the nearby woods, where our daughter tried sleighing for the first time.
We also visited Eggenfelden, the lovely town which is famous for it’s colourful houses. There is a great shopping centre in the town, where you can spend a few hours shopping and looking around.
On the last day we visited the Zoo of Munich. However, it was quite a cold day but we spent almost three hours there. The Tierpark opened in 1911 on the riverbank of the Isar. It was fun to see the animals in winter and the whole family enjoyed the day. As our little girl was tired, the Zoo was the only thing that we have seen in Munich, but we are planning to go back and explore all of the city.
On our way to home there was a heavy snow storm on the motorway, but luckily we arrived home safely. It was a nice few days, and I hope we will return soon to see this beautiful place in summer.
© Copyright of Travel Guide Hungary, 2015. All rights reserved.
Follow us on Facebook.
